A húsvétot követő első vasárnapon (fehérvasárnap vagy komavasárnap, latin nevén Dominica in albis) egy olyan régi hagyományt tartunk életben, amely a nagy Kárpát-haza minden településén élt, s él még ma is sokhelyütt. Ez a határkerülés, határjárás  szertartása, ami a húsvéti feltámadással, megváltással a természet, az élet megújulásához kötődik.

A fehérvasárnap elnevezés arra utal, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ezen a napon, azaz a szent szombatot követő nyolcadik napon vehették le fehér ruhájukat, amelyet egy héten át viseltek. Az ünnep hagyományos tartalma, a határkerülés, határjárás pedig a valamikori Emmausz járásra, a sírból eltűnt Jézus keresésére és mennybemenetelének megünneplésére emlékeztet bennünket.

A középkorban egész Magyarország területén elterjedt szokás volt a húsvéti ünnepkörben a határkerülés vagy határjárás. A XIX. század végén az ország különböző vidékein még mind a katolikusok, mind a protestánsok gyakorolták. 

A földeken, a vetések között ereklyékkel, templomi zászlókkal, énekszóval körmeneteket, processziókat rendeztek; lóháton vagy gyalog megkerülték a határt, miközben különböző szertartásokat végeztek, hogy a vetés minél bővebb termést hozzon, kártevőktől, gonosz ártalmaktól védve legyen.

A régiségben az emberek hitték, hogy cselekedeteikkel, énekükkel, táncukkal befolyásolhatják, segíthetik lakóhelyük, településük védelmét, megőrizhetik földjük termőképességét, eltartóképességét. A határ szertartásos körbejárásával megerősítik a határvonalakat, ellenőrzik annak épségét, hittel kívánják a benne lakó növények, állatok, emberek, -egyszóval élők- egészségét.

A húsvét utáni első vasárnapon kezdődtek el régen a lányséták, ekkor fogadtak maguknak(pl. tojáscsokkantással, komatállal) komát, azaz életre szóló szövetséget a fiatalok, vagy ekkor erősítették meg az előző években választott komaságot. Ennek pedig az egész nemzetség összefogásában, összetartásában nagy szerepe volt, s lehet ma is. Ezért elevenítettük föl 2000. tavaszán Keszthelyen ezt a segítő, serkentő szokást. Fehér ruhába öltözött lányainkkal az élen bejárjuk a várost, a város templomait. Az útvonalunkat időben és térben úgy alakítottuk ki, hogy a szentmisékről, istentiszteletekről kijövő hívek csatlakozhassanak menetünkhöz, így a település  apraja és nagyja, kortól, társadalmi rangtól függetlenül részese lehet ennek az eseménynek.

Szokásos menetrendünk szerint a református templom elől indulunk, a karmelita, az evangélikus, majd a fő téri templom következik. A templomból kijövőket lehetőleg helyi hagyományt őrző, zalai vagy somogyi tájegységről való tavaszindító játékkal vagy tánccal köszöntjük. Komatálat nyújtunk át, amiben a tavasz jelképei vannak: a tüzes jegyet idéző, felszalagozott vörösbor, a természet örök körforgását jelző fehér cukorperec (ezt zalai lakodalmi szokásból vettük), valamint a feltámadást jelképező, piros hímestojás. Az egyházi elöljárók megáldják a zászlóinkat, viszonozzák a komatálat,majd a csatlakozókkal együtt vonulunk tovább. A Fő téri templom előtt az egyházi vezető mellett a város polgármestere és más városi elöljárók is fogadják a menetet. Tekintettel arra, hogy ez a szakrális méltósággal telt alkalom kifejezetten a város érdekében jött létre, a város mindenkori polgármesterét kérjük fel a határjárás fővédnökének.

Fehérvasárnap a szigorú húsvéti böjtidő után van, tehát feloldódnak a mulatságra, táncolásra szóló tilalmak, így alkalmas időpont arra, hogy a fiatalok bevonásával, néptáncegyüttesek vezetésével, táncaival induljon el a határkerülés. Az együttesek erre az alkalomra saját kezükkel készítettek zászlókat. A néptánc nem csak a színpadra állított koreográfiákat jelenti, nem csak a turistáknak szóló látványosság, hanem élő, szerves része az életnek, ebben az esetben a megújulást, feltámadást köszöntő ünnepeknek.

A fehérvasárnapi határjárás szokásának megtartása nem csak egy múltbéli hagyomány megőrzése miatt fontos, hanem a település lakosságának közösségi erejét is képes növelni. Mindazokat várjuk a határjárásra, akik szívesen fogadják a közösségépítésnek e természetes formáját !  

Ebben az évben, 2009-ben április 19-én 10 órakor kezdődik a határjárás. Gyülekezés a Család Iskola és a református templom között. 

Keszthely, 2009. február 18. 

Keszey Tivadar
a Család Iskola igazgatója