Iskola
- Részletek
- Szülőkategória: Dokumentumtár
- Kategória: Szervezeti és Működési Szabályzat
Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Szervezeti és Működési Szabályzat
4. számú melléklet
Szervezeti és Működési Szabályzat
4. számú melléklet
A szabálytalanságok kezelésének eljárása
Tartalom
1. Szabálytalanság fogalma 3. oldal
2. A szabálytalanságok körének meghatározása 3. oldal
3. A szabálytalanságok kezelésének célja 3. oldal
4. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése,
a szabálytalanságok megelőzése érdekében 3. oldal
4.1. Különös figyelmet érdemel 3. oldal
4.2. Az illegális pénzügyi cselekmények, tevékenységek esetében
a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 3. oldal
4.3. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő
feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a
szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 4. oldal
5. Az iskolaigazgató értékelési feladata a szabálytalanságok
megakadályozása érdekében 5. oldal
6. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén 5. oldal
7. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások 5. oldal
7.1. A büntetőeljárás megindítása 5. oldal
7.2. Szabálysértési eljárás 5. oldal
7.3. Kártérítési eljárás 6. oldal
7.4. Fegyelmi eljárás 6. oldal
A szabálytalanságok kezelésének eljárása
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján rendelkezni kell a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi.
1. Szabálytalanság fogalma
Valamely létező szabálytól, központi jogszabályi rendelkezéstől, helyi rendelettől, egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést értjük.
2. A szabálytalanságok körének meghatározása
Szabálytalanságnak minősülnek azok a cselekmények, amelyek mértékük alapján a büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.
3. A szabálytalanságok kezelésének célja
A szabálytalanságok kezelési rendjének meghatározásával a szabálytalanságok ismétlődését, előfordulását kívánjuk megakadályozni.
4. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése, a
szabálytalanságok megelőzése érdekében
Az iskolában a nagyobb kockázatot jelentő feladatok, folyamatok a következők:
- A tervezési folyamatok egyes területei.
- Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek.
- A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatúnak minősített folyamatok.
4.1. Különös figyelmet érdemel
- A nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás.
- A nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítése pl. beruházások.
- A külső ellenőrzés észrevételei.
4.2. Az illegális pénzügyi cselekmények, tevékenységek esetében a szabálytalanságok
kezelésének eljárásrendje a következők:
- Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell azt a belső rendet, amely az illegális pénzügyi
cselekmények megelőzését célozzák.
- Gondoskodni kell arról, hogy az iskola dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre,
ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lennie az ilyen esetek
bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak.
- Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről,
feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről.
4.3. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak
minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:
- A valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes
végigkísérése.
Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.:
- A dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése.
- A rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre.
- A beruházások pénzügyi lebonyolítása.
- Az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb.
A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek:
- A beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata.
- A beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából.
A megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból:
- A megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló.
- Megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése.
- Az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e.
- Gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e
- A megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének
ellenőrzése.
- A megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése.
- A készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének tárolásának vizsgálata.
- A pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítő feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat
valamennyi mozzanatára kiterjedően.
- A pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése.
- Az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése.
- A tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata.
- A pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése.
5. Az iskolaigazgató értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása
érdekében
Az iskolaigazgató a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja.
Az értékelés az iskolában áttekinti, hogy:
- Mennyire tudatos a FEUVE tevékenység.
- A FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal
válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére.
- Az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem
működik.
- A FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak.
- A FEUVE szabályzata elkészült-e, betartására kellő figyelmet fordítanak-e.
Az iskolaigazgató értékeli a FEUVE tevékenységet
- a független belső ellenőr, valamint
- a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is.
6. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén
Ha a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott – szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az iskolaigazgatót.
Ha az iskolaigazgató észlel szabálytalanságot, erről tájékoztatja a felügyeleti szerv vezetőjét.
7. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások
7.1. A büntetőeljárás megindítása
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani.
A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt bejelenteni. A bejelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megindítani.
7.2. Szabálysértési eljárás
A szabálysértésekről szóló LXIXD. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.
A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
7.3. Kártérítési eljárás
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései.
7.4. Fegyelmi eljárás
Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az iskolában az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.
- Részletek
- Szülőkategória: Dokumentumtár
- Kategória: Szervezeti és Működési Szabályzat
Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Szervezeti és Működési Szabályzat
3. számú melléklet
Szervezeti és Működési Szabályzat
3. számú melléklet
A minőségi munkavégzés díjazásának elvei
Tartalom
1. A rendelkezés legfontosabb elemei 3. oldal
2. A minőség és a többletmunka elismeréséért járó kereset-kiegészítés odaítélésének a
tantestület, az intézményvezető és fenntartó által jóváhagyott
helyi szempontjai 3. oldal
A minőségi munkavégzés díjazásának elvei
1. A rendelkezés legfontosabb elemei:
- A pótlék odaítélésének feltételeit az SZMSZ-ben kell rögzíteni.
- A minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetét a központi költségvetés
biztosítja és ezt az intézményfenntartónak költségvetésük személyi kiadásain belül
elkülönítetten kell kezelniük.
- A pótlék egy tanévre, nevelési évre adható, de lehetőség van a pótlék megadásának
meghosszabbítására is.
- Az intézményekre eső pótlék 20 %-ával a fenntartó rendelkezik, ez a keret azonban csak erre
a célra használható fel.
- A minőségi és a többletmunka tartalmát helyben, az intézmények sajátosságainak figyelembe
vételével lehet meghatározni. E kereset-kiegészítéssel lehet értékelni az átlagon felül
munkateljesítményt, és a többletmunka javadalmazását is.
2. A minőség és a többletmunka elismeréséért járó kereset-kiegészítés odaítélésének a
tantestület, az intézményvezető és fenntartó által jóváhagyott helyi szempontjai:
Minőségi bérezésben részesülhet az a munkatárs, aki:
- szerepet vállal az intézmény pedagógiai programjának kidolgozásában és megvalósításában;
- osztályfőnöki nevelő munkájában és közösségteremtő tevékenységében eredményesen dolgozik;
- részt vállal a tanulók évközi szabadidős és sporttevékenységeinek szervezésében és
lebonyolításában;
- részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában (helyettesítési rend, ügyeleti rend
kialakítása és megvalósítása)
- szerepet vállal a gyerekek szünidei táborozásában
- szaktanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el (bemutató órák, versenyfelkészítés,
pedagógiai vagy szaktárgyi előadások);
- szerepet vállal a szakmai munka megújításában (minőségbiztosítás)
- kiemelkedő eredményeket ér el a tehetséggondozásban;
- kiemelkedő eredményt ér el a felzárkóztatás területén;
- részt vállal az intézmény számára elérhető pályázatok felderítésében és megírásában.
- Részletek
- Szülőkategória: Dokumentumtár
- Kategória: Szervezeti és Működési Szabályzat
Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Szervezeti és Működési Szabályzat
2. számú melléklet
Szervezeti és Működési Szabályzat
2. számú melléklet
A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség értekezletére
vonatkozó általános szabályok
vonatkozó általános szabályok
A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség értekezletére vonatkozó általános szabályok:
A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze.
Az iskolaigazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.
A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet tanítási időn kívül a nevelőtestületi kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.
A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések:
A nevelőtestületi értekezletet az igazgató készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja
- A pedagógiai program,
- Az SZMSZ,
- A Házirend,
- A Munkaterv,
- Az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi
pontokat.
Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a munkaközösség vezetőjének, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről.
Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösség-vezető szóban ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt.
Írásban továbbítja az igazgatóhoz:
- A munkaközösség javaslatát a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez, valamint
- A munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez.
Szóban ismerteti a munkaközösség véleményét az igazgatói megbízással összefüggő nevelőtestületi értekezleten a vezetői programról, de a munkaközösség véleményét tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot a nevelőtestületi jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői közösség képviselőjét, akkor, ha valamely napirendi pontnál egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorol.
A nevelőtestületi értekezletet az igazgató vezeti. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.
Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. Az igazgató által felkért személy vezeti a jegyzőkönyvet, amelyet az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. Az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. Csatolni kell mellé a jelenléti ívet.
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a munkaviszonya szünetel, amennyiben meghívás ellenére az értekezleten nem jelenik meg.
Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.
Az alkalmazotti közösség értekezletét - a vezetői megbízással kapcsolatos értekezlet kivételével - az igazgató vezeti. A rendkívüli értekezlet összehívását legalább egy munkanappal előbb közölni kell.
- Részletek
- Szülőkategória: Dokumentumtár
- Kategória: Szervezeti és Működési Szabályzat
Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Szervezeti és Működési Szabályzat
Szervezeti és Működési Szabályzat
1. számú melléklet
Az iskola könyvtár gyűjtőköre
Az iskola könyvtár gyűjtőköre
Tartalom
1 . Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység 3. oldal
2. A gyűjtés köre 3. oldal
3. A gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai 4. oldal
4. Gyűjtés dokumentumtípusai 5. oldal
Az iskolai könyvtár gyűjtőköre
A Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtári állományának gyűjtését az alábbiak szerint kell végezni.
1 . Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység
Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát:
1.1. Gyűjtés köre
1.2 Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai
1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai
2. A gyűjtés köre
A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőkön és mellékgyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni.
Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellékgyűjtőkörbe.
A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi könyvek dokumentumok
- lírai, prózai, és drámai antológiák,
- klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei,
- klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei,
- népköltészet, meseirodalom, azok gyűjteményes kötetei,
- nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom),
- tematikus antológiák,
- életrajzok, történelmi regények,
- gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, versek,
- nemzetiségi gyermek és ifjúsági irodalom (szépirodalom, vers),
- általános lexikonok,
- enciklopédiák,
- a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és
középszintű elméleti és történeti összefoglalói,
- a tananyagokhoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató- alap, - és
középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek,
- az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok,
- hon- és helyismereti, helytörténeti kiadványok,
- az intézményünk történetével, életével, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok,
- a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok,
- a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek,
- a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézi könyvek, segédletek,
- pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana,
- tantárgyi bibliográfiák,
- felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok,
- iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások,
- folyóiratok, szaklapok,
- zenei irodalom, kották,
- állománygyarapításához kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák,
- oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások,
- családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok
gyűjteménye,
- oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye,
- tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok
gyűjteménye
- magyar népismeret, népművészet dokumentumai
A mellékgyűjtőkörbe sorolandók mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak, illetve azok határesetei.
3. A gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai
Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban
a.) igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket:
- lírai, prózai, és drámai antológiák,
- klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei,
- népköltészet, meseirodalom, azon gyűjteményes kötetei,
- alap,- és középszintű általános lexikonok,
- alap, -és középszintű enciklopédiák,
- a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű
elméleti és történeti összefoglalói, - a tananyagokhoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy
teljesen bemutató- alapszintű segédkönyvek, történeti
- összefoglalók, ismeretközlő művek,
- szaktantárgyakhoz kapcsolódó alapszintű elméleti és történeti összefoglalók,
- szaktantárgyakhoz kapcsolódó alap,- és középszintű elméleti ismeretközlő irodalom és
- történeti összefoglalók,
- az általános iskolában használt tantervek, óratervek tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok,
- a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok,
- a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek,
- a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézi könyvek, segédletek,
- az intézmény történetével, életével, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok,
- felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok,
- iskolai könyvtár tevékenységet érintő jogszabályok, állásfoglalások,
- oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások,
- családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok
gyűjteménye,
- oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye,
- tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok illetve azok
gyűjteménye,
b.) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a dokumentumokat, anyagokat.
Az anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi és tárgyi, egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros, valamint az intézmény vezetőjének, szaktanárainak javaslata alapján, az intézmény vezetőjének jóváhagyásával.
4. Gyűjtés dokumentumtípusai:
A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat:
a) könyvek és könyvjellegű kiadványok
b) folyóirat jellegű kiadványok (periodikák)
- pedagógiai folyóiratok,
- tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok,
c) egyéb dokumentumok
- iskola és az ifjúsági szervezetek életének dokumentumai,
- -előadások, szaktanácsadók anyagai, összegzései,
- pedagógiai elemzések, értékelések, jelentések,
- nyomtatványok, prospektusok, plakátok,
- kartográfiai segédletek,
- énekes és hangszeres zenei művek kottái
d) audiovizuális ismerethordozók
- képes dokumentumok: oktatófilmek, egyéb filmek, diakazetták, stb.
- hangzó dokumentumok: magnószalagok, hanglemezek, kazetták, stb.
- számítástechnikai ismerethordozók: CD-k, CD-Rom-ok lemezek, szoftverek, internet, stb.
- oktató programcsomagok.
- Részletek
- Szülőkategória: Projektek
- Kategória: Szeptember
"Érik a szőlő, hajlik a vessző..." - szüreti mulatság
"Szent Mihálykor keleti szél, igen komoly telet ígér." - Mihály napi vásár
Az első projektünk a szüreti hagyományokhoz kapcsolódott.
Érdekes feladatokat oldottak meg a gyerekek. Megtudták mi az a baksus figura vagy hogy mire használják a kacort. Sok, szép rajz készült Dionüszosz születéséről és szüretről. Finomabbnál finomabb szüreti ételek receptjeit gyűjtötték a gyerekek. Nosztalgiázhattunk régi szüreti felvonulások képeit nézegetve. A projekt egyik legizgalmasabb része a szőlőhegyi látogatás volt. Az osztályok résztvehettek a szüreti munkálatokban. Gyerekcsapatok dalaitól lett hangos a rezi szőlőhegy.
A projekt zárása - a már sok évi hagyományra visszatekintő - szüreti mulatság volt. Itt aztán mindenki bátran mulathatott kedvére.
Szeptember végén - immár második alkalommal - tartottuk meg a Mihály napi vásárt az iskola udvarán. A projekthez tartozó feladat volt még, hogy kutakodni kellett a könyvtárban Szent Mihály életéről. Déltől átváltozott az iskola udvara, sok kis árus próbálta eladni portékáját.
Volt itt minden: finomabbnál finomabb sütemények, ajándéktárgyak, de még kiscica is.
Az 5. és 6. osztály tanulói vásári komédiával kedveskedtek az idelátogatóknak.
A vásárban mindenki fabatkával fizethetett.
Mindenkinek sikerült eladnia mindent, és kedvére költekezhetett is.