Részletek

Szülőkategória: Dokumentumtár

Kategória: Különös közzétételi lista

Részletek

Szülőkategória: Dokumentumtár

Kategória: Pedagógiai program

V. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és

szorgalmának ellenőrzése és értékelése, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, félévkor és tanév végén, illetve év elején az ismétlés után a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:

• A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik.
• Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában:

• Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
• A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

• Az első évfolyamon minden tantárgy esetében félévkor és tanév végén csak szöveges értékelést alkalmazunk.
• A második évfolyamon minden tantárgy esetében félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. A második félévben, és tanév végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét minden tantárgy esetében osztályzattal minősítjük.
• A harmadik, negyedik, ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.
• A második évfolyamon az év végi, harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
• A 2010/2011. tanévben az első, második, harmadik, negyedik évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk.

A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

·         KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

·         JÓL TELJESÍTETT

·         MEGFELELŐEN TELJESÍTETT

·         FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:    

            jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén, a második évfolyamon félévkor az osztályfőnök szövegesen minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatokról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

• a házirendet betartja,
• a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,
• kötelességtudó, feladatait teljesíti,
• önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,
• társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, tisztelettudó,
• az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,
• óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,
• nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

Jó (4) az a tanuló, aki:

• a házirendet betartja,
• tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,
• feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,
• feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,
• az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,
• nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki:

• az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,
• a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,
• feladatait nem minden esetben teljesíti,
• előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,
• a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,
• igazolatlanul mulasztott,
• osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki:

• a házirend előírásait sorozatosan megsérti,
• feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,
• magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,
• társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,
• viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,
• több alkalommal igazolatlanul mulaszt,
• több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén, a második évfolyam első félévében az osztályfőnök szövegesen minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

• képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,
• tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,
• a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,
• munkavégzése pontos, megbízható,
• a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,
• taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza

Jó (4) az a tanuló, aki:

• képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,
• rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,
• a tanórákon többnyire aktív,
• többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,
• taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek:

• tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,
• tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,
• felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,
• érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,
• önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

• képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,
• az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,
• tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,
• feladatait többnyire nem végzi el,
• felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,
• a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,
• félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái

·         Szaktanári dicséret.

·         Hitoktatói, lelki vezetői dicséret.

·         Napközis nevelői dicséret.

·         Osztályfőnöki dicséret.

·         Igazgatói dicséret.

·         Nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

• szaktárgyi teljesítményért,
• példamutató magatartásért,
• kiemelkedő szorgalomért,
• közösségi munkáért,
• példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Azt a tanulót, aki

• tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
• vagy a házirend előírásait megszegi,
• vagy igazolatlanul mulaszt,
• vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái

• szaktanári figyelmeztetés,
• napközis nevelői figyelmeztetés,
• osztályfőnöki figyelmeztetés,
• osztályfőnöki intés,
• osztályfőnöki megrovás,
• igazgatói figyelmeztetés,
• igazgatói intés,
• igazgatói megrovás,
• tantestületi figyelmeztetés,
• tantestületi intés,
• tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben  - a vétség súlyára való tekintettel -  ellehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

VI. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvénysülnek:

A házi feladat évfolyamonként a tantervi követelményekhez igazodik. Mindenkor a tanóra anyagának elsajátítását, elmélyítését, begyakorlását szolgálja.

A házi feladat a tantárgy jellegétől függően írásbeli és/vagy szóbeli, esetenként szorgalmi többletfeladat vagy gyűjtőmunka.

A házi feladat az órán feladott anyag gyakorlása, azt minden esetben javítani kell.

A szóbeli házi feladat elősegíti a szókincs bővítését, s a szóbeli kifejezőkészséget fejleszti.

A szorgalmi feladat és a gyűjtőmunka a többletterhet is elbíró tanulók önkéntes vállalása: a kreativitást fejleszti, s az önállóság fejlesztését szolgálja.

A házi feladatnál figyelembe vesszük a tanulók képességeit, ezért a differenciált házi feladat lehetőségeit kihasználjuk.

A tanítási szünetekre és hétvégére adott házi feladat a felzárkóztatást és a tehetséggondozást szolgálja.

VII. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket az alsós munkaközösség és szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

·         A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!

·         Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

·         A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

VIII. Tanulói jogviszony

Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg  - az iskola profiljába illő minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

• A gyermek születési anyakönyvi kivonatát.
• A szülő személyi igazolványát.
• A gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt).
• A nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta).
• Szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

• A tanuló anyakönyvi kivonatát.
• A szülő személyi igazolványát.
• Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt.
• Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének figyelembe vételével, az iskola igazgatója dönt.

A tanulói jogviszony a 8. osztály sikeres befejezésével szűnik meg. Alsóbb évfolyamokon a tanulói jogviszony megszűnéséhez a szülő írásbeli kérelme szükséges.

1. A tanulói jogviszony megszűnése

A Közoktatási Törvény 75. §-a alapján a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti, szülői kérésre a tantestület jóváhagyásával 18 éves korig megmaradhat a tanulói jogviszony.

A tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanulót más iskola átvette, az átvétel napján.

A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni.

A tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad – a bejelentés napján.

Az iskola egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

Kizárás fegyelmi határozattal, ha a kötelező foglalkozásokról a törvényben meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

A tanuló tanulmányai folytatására egészségileg alkalmatlanná vált.

Halálozás esetén.

Az iskolai végzettséget a bizonyítványban és az anyakönyvben rögzítjük.

IX. A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatások

1. Szakkörök

A szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembe vételével a nevelőtestület javaslata alapján indítunk. A szakkörbe való jelentkezést a szakkörvezető az osztályfőnökkel történő megállapodással indítja be. A szakkörön való részvétel egész évre szól.

2. Korrepetálások

A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése, így az alapkészség tárgyak tantervi követelményei teljesítése: - felzárkóztatás.

Az alsó tagozat korrepetálása órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történik.

A felső tagozatos tanulók részére a szaktanárok által kijelölt időpontban tartunk korrepetálást, és a szaktanárok által megnevezett tanulóknak a részvétel kötelező.

3. Tanulmányi kirándulás

Évfolyamonként a tananyaghoz kapcsolódóan a szülők igényeit figyelembe véve szervezik az osztályfőnökök és a szaktanárok a tanulmányi kirándulásokat.

4. Napközi otthon

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – a szülők igénye alapján – iskolánkban tanítási napokon a délutáni időszakban kettő napközis csoport működik az 1-4. évfolyamon és az 5-8. évfolyamon. A nyári tanítási szünetben összevont napközis-otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők gyermekeik számára igénylik.

5. Könyvtár, Internet használat

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Diákjaink 100 %-a beiratkozott a könyvtárba. A tantervi követelményeket a könyvtárban tartott órákkal biztosítjuk. A számítástechnika szaktanterem ad lehetőséget tanulóink részére az Internet használatára.

6. Sportkör

Az iskola minden tanulója automatikusan tagja az iskolai sportkörnek, részesül a mindennapos testnevelésben, testnevelési órákon, tömegsport órákon és a szakkörökön. A tanulók nyári elfoglaltságainak biztosítására táborozásokat szervezünk, ezekre jelentkezhet a megjelölt korcsoportból bárki, aki vállalni tudja a felmerülő költségek fedezését.

7. Hit és vallásoktatás

Az intézményben a területileg illetékes, bejegyzett katolikus egyház – az iskola nevelő és oktató tevékenységével együttműködve – hit- és vallásoktatást szervez. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára kötelező. Az egyes rendezvényekre meghívjuk a különböző keresztény egyházak képviselőit.

8. Étkezés

Az étkezést az intézmény tanulói és dolgozói részére az Önkormányzat Konyhája biztosítja. Egy hónapra előre készítik el az étlapot az igazgató jóváhagyásával. A napközisek napi háromszori, a menzások napi egyszeri étkezést kapnak. A térítési díjakat havonta előre jelzett időpontban az iskolatitkár szedi be.

X. Az iskolai élet munkarendje

1. Általános munkarend

Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától 16 óráig tart nyitva. A szülői értekezlet és a fogadóóra időpontja ettől eltérhet.

Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.

A reggeli ügyelet 7.30 órakor kezdődik és 8.00 óráig tart.

Az iskola ajtaját 7.30-kor nyitjuk, 7.45-kor zárjuk. Eben az időben kell a diákoknak az iskolába érkezniük. Amennyiben három alkalommal késik a tanuló az igazolatlan órát von maga után. Az igazolatlan órák utáni következményeket a Házirend tartalmazza.

A tanítás kezdete 8.00 óra. A tanítási óra 45 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a Házirend határozza meg.

Az iskolai tanulók részére az étkezést – külön beosztás szerint – 12 és 14 óra között kell lebonyolítani.

Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg.

A szorgalmi idő előkészítése augusztus 21-től kezdődik, és augusztus 31-ig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javítóvizsgákat.

XI. Iskolahasználók az iskolai közéletben

1. Diákönkormányzat ( DÖK ) szervezete és működése

A diákönkormányzat szervezeti felépítése

·         Tanulóközösségek

Az iskola tanulói közül 4. osztálytól osztályonként két fő képviselőt választanak, akik képviselik az őket választó tanulóközösségeket a diákönkormányzat ülésein, iskola vezetőségében, illetve tájékoztatják megválasztóikat az iskolai vezetőség tevékenységéről, az aktuális feladatokról.

·         A diákönkormányzat vezetősége

A diákönkormányzat vezetőségét a diákönkormányzat tagjai egyénileg titkos szavazással választják meg.

A diákönkormányzat vezetősége tíz főből áll.

A vezetőség tagjai közül a következő tisztségviselőket választja meg:

      elnök

      elnökhelyettes

      iskolai ügyelet felelőse

      tisztasági pontozás felelőse

A diákönkormányzat diákvezetője a vezetőség elnöke.

·         Képviselet, kapcsolattartás

A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásban a diákönkormányzatot segítő pedagógus (a tantestület által erre a feladatra megbízott nevelő) képviseli.

A diákönkormányzat célja, feladata

·         Az iskola gyermek-önkormányzati szerve.

·         Feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.

·         A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

·         A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében, azok végrehajtásában

-          iskolai ügyelet

-          tisztasági verseny

-          tanulmányi munka

-          túrák, kirándulások szervezése

-          kulturális programok szervezése (színházlátogatás, Ki Mit Tud?)

-          faliújság gondozása

-          iskolaújság szerkesztése

-          iskolarádió

-          társadalmi munka akciókat szervez (hasznos anyaggyűjtés)

-          az iskola hagyományos rendezvényeinek segítése (Farsang, Gyermeknap)

-          diákközgyűlés összehívása

A diákönkormányzat tagjainak jogai, kötelességei

·         Joga

-          Az intézmény éves programjához a gyermekek javaslatainak összegyűjtése,

-          Ajánlás a házirend összeállításában,

-          Véleményezési joga van a tanulók nagyobb közösségét érintő valamennyi kérdésben,

-          Véleményezési joga van a tanulókat érintő pénzeszközök – közösségi jövedelmek – felhasználásában.

·         Kötelessége

-          A rendszeres részvétel a diákönkormányzat ülésein,

-          Javaslatok továbbítása,

-          Kapcsolattartás a nevelőtestülettel.

Vélemények javaslatok továbbításának fórumai

-          osztályfőnöki órán,

-          Diák-önkormányzati ülésen,

-          a nevelőtestület értekezletein.

XII. A pedagógiai program érvényességével, módosításával,

nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

1.   A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2009. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

2.    A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

A munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

3.    A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

-          Az iskola igazgatója.

-          A nevelőtestület bármely tagja.

-          A nevelők szakmai munkaközösségei.

-          A szülői munkaközösség.

-          Az iskola fenntartója.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

4.   A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg nyomtatott vagy elektronikus formában:

-          Az iskola fenntartójánál.

-          Az iskola honlapján.

-          Az iskola irattárában.

-          Az iskola könyvtárában.

-          Az iskola nevelői szobájában.

-          Az iskola igazgatójánál.

Részletek

Szülőkategória: Dokumentumtár

Kategória: Pedagógiai program

XII. Az iskola vallásos programjai, ünnepeink, rendezvényeink, hagyományaink

1. Az iskola vallásos programjai, egyházi ünnepei

A keresztény pedagógia alapköve: „a közösség nevel közösséget” elv. A keresztény személyiség kialakítása a hiteles keresztény példaadás során valósul meg. Minden lehetséges alkalommal fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy ők szeretve vannak Isten által, és ők is képesek más embert szeretni, megörvendeztetni. A vallási nevelés nem egyenlő a hitoktatással, amely a vallási ismeretek tényszerű elsajátítása. A vallási nevelés az iskola egészében valósul meg. Célunk, hogy az iskola arculatát, programjait, tanáraink és diákjaink gondolkodásmódját, beszédstílusát a keresztény értékek inspirálják.

Eszközeink és lehetőségeink

• Hittanórák felekezeti igény szerint.
• Hittanórák – évfolyamonként heti 2 óra – tanórai keretben.
• Együttműködés a hitoktatókkal.
• Reggeli áhítatok.
• Közös ünnepi szent liturgiák.
• Nagyböjti és adventi lelki felkészülés, közös gyertyagyújtások.
• Sümegi zarándoklat.
• Patronáló egyházközségekkel való kapcsolattartás.
• Szülői értekezletek.
• Egyházi könyvek a könyvtárba.
• Katolikus újságok, folyóiratok megrendelése.

Egyházi ünnepek

szeptember 8.                                  Kisboldogasszony. Szűz Mária születése

szeptember 14.                                A Szent Kereszt felmagasztalása

november 21.                                   Szűz Mária bevezetése a templomba

december 6.                                      Szent Miklós püspök ünnepe

december 8.                                     Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

december 25.                                   KARÁCSONY Jézus születése

december 26.                                    Mária Istenanyasága

december 27.                                    Szent István első vértanú ünnepe

január 6.                                          Vízkereszt, Jézus megkeresztelkedése          

február. 2.                                         Gyertyaszentelő Boldogasszony

március 25.                                       Gyümölcsoltó Boldogasszony

március-április                                  Húsvét. Jézus Krisztus feltámadása

április-május                                     Áldozócsütörtök. Az Úr Jézus mennybemenetele

május-június                                     Pünkösd. A Szentlélek eljövetele

2. Hagyományok

Szervezeti hagyományok

Pünkösdi király választása (a diákönkormányzat szerepét tölti be a tagintézményben)

Ügyelet, tisztaság

Tantárgyi hagyományok

Belső matematika verseny

Helyesírási verseny

Rajzverseny

Belső tantárgyi versenyek

Játékos edzettségi versenyek

Rendezvényeink

Tanévnyitó, ballagás, tanévzáró

Állami és nemzeti ünnepek

Táborozások

Kirándulások

Hagyományok

Mihály-napi vásár

András-napi tekerős találkozó

Lucázás

Szent Miklós járás

Márton-napi rétesnyújtás

Fehérvasárnapi határjárás

Pünkösdölés

Pünkösdikirály-választás

Szent Iván-éji tűzgyújtás

Környezethez, viselkedéshez kapcsolódó hagyományok. A pedagógusok a környezetet a tanulókkal együtt tartják rendben – esztétikailag is. Az évkör hagyományrendszere e tekintetben számunkra kiemelkedő útmutatás.

Az intézmény nevéből adódó tevékenységek („család”) eleve meghatározók. Minden családban előforduló magatartás-  és viselkedésforma, mely pozitív előjelű, folyamatosan minta számunkra.

A dekorációknál az ízlésesség, aktualitás legyen a mérvadó, és kapjanak méltó helyet a nemzeti ünnepek, hagyományok.

Az állami, magyar címer valamint a kereszténységet jelölő kereszt méltó helyen legyen elhelyezve.

Az udvar és az iskola környékének gondozása a pedagógusok és a tanulók feladata. A környezet tisztításában a tanulók rendszeresen részt vesznek. A kis fák, kerti növények ültetése, gondozása a pedagógus irányításával a tanulók feladata.

Ugyancsak feladatunknak tekintjük a Keszthely városához, illetve Rezi községhez fűződő egészséges lokálpatriotizmus természetessé válását. Növendékeink a nevelési folyamat során ismerjék meg az állami, városi, községi önkormányzati rendezvényeket is.

XIII. Egészségnevelési program

Egészségesen élni jó!

„Az egészségre ügyelni az élet legnagyobb nehézsége.”

                                                                          Platon

1. Helyzetelemzés

Az iskola működése egészségnevelési szempontból

Az oktatás - nevelés folyamatában az egyik legfontosabb vezérelv a tudatos egészségre nevelés és az egészség értékként kezelése. Tehát a téma jellegéből, fontosságából adódóan váljon mindenki legfontosabb feladatává.

Pályázati pénzösszegből tervezzük az iskola pedagógusainak és diákjainak szakemberek drogmegelőzéssel kapcsolatos előadásait.

Iskolánk alkalmas arra, hogy tanulóinak az adott tárgyi és megfelelő személyi feltétekkel változatos szabadidős tevékenységet nyújtson.

2. Célkitűzéseink

Az egészség az egyik legfontosabb értékünk!

Jövőkép

Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani: ahol az egészségnevelési és környezetnevelési tevékenység átfogó, integráns részévé válik az iskolai nevelésnek és oktatásnak.

Az iskola egészségnevelési tevékenységrendszerének céljai

• A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosítása.
• A helyes magatartások, szokások továbbfejlesztése.
• Az egészséges életvitel önálló kialakítására váljanak alkalmassá.
• A beteg és fogyatékkal élő embertársaikkal szembeni elfogadó attitűd kialakítása.
• Az egészséget károsító tényezők, függőségek, szokások elutasítására, elkerülésére váljanak alkalmassá.

3. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai

·         A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.

·         Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat.

·         A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

- táplálkozás

- a drogprevenció legális és illegális anyagok (alkohol, kábítószer,

  Dohányzás, gyógyszerek),

- a családi és kortárs kapcsolatok,

- a környezet védelme,

- az aktív életmód, a sport,

- a személyes higiénia,

- a szexuális fejlődés,

- a mentális egészség,

- az életvitel – napirend területén.

·         Tanulóink tudjanak elutasító magatartást kialakítani a legális és illegális szerekkel szemben.

·         Kiemelt szerepet szánni a testnevelésnek, a mozgás különféle formáinak, a tömegsportnak és a gyógy-testnevelésnek.

·         Az egészséges életmód és életvitel komplex módon jelenjen meg az iskola minden területén.

4.  Tevékenységi területek

Az összes tantárgyi órán hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő egészségvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élethez szorosan kapcsolódóak.
 

A tanórán kívüli tevékenység az iskola szervezetében

• Jeles napok.
• Közlekedési ismeretekről szóló vetélkedők.
• Sportköri tevékenység.
• Vöröskeresztes -, színjátszó szakkör.
• Felvilágosító programok.
• Baleset megelőzés.
• Drogprevenció.
• Táplálkozáskultúra.
• Pályázatok (rajz).
• Tömegsport akciók (osztályok közötti vetélkedők).
• Különféle „akciók ” az egészség megőrzésének jegyében Pl.: Kihívás napja.
• Filmvetítés.
• Diákklub (foglalkozások változatos programokkal).
• Kapcsolatok gondozása.
• Növények gondozása.
• Közlekedési ismeretek

Iskolán kívüli tevékenységek

• Kirándulások, túrák, erdei iskola, téli – nyári tábor.
• Tevékenységek sportegyesületekben (futball).
• Lakóhelyi akciók.
• Együttműködés társintézményekkel (másik iskolákkal).
• Együttműködés szülőkkel, felnőttekkel, civil szervezetekkel.
• Bekapcsolódás az iskolai versenysportba.
• Kulturális egyesületek (néptánc, színjátszó).
• Könyvtár. 

Felelősségi körök
  Iskola vezetői.
  Szaktanárok.
  Szakkörvezetők, szakedzők.
  Munkaközösségek, mk. vezetők.
  Osztályfőnökök.
  Nevelőtestület.
  Diákönkormányzat, diák-önkormányzati vezetők.
  Szabadidő szervező.
  Gyermek- ifjúságvédelmi felelős.
  Egészségügyi szolgálat.
  Rendőrség.

Az iskola egészségnevelési programjával együttműködő szervezetek

Egészségügyi Szolgálat (fogorvos, iskolaorvos, védőnők)

            Családsegítő Központ

            Gyermekjóléti Szolgálat

            Nevelési Tanácsadó

            Gyermekpszichológus
Gyermekpszichiátria
ÁNTSZ
Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság
Vöröskereszt
Rezi Gyermekekért Alapítvány
Rendőrség
Polgármesteri Hivatal
Egyházi Szervezetek

6.  Kapcsolat a Szülőkkel

Az együttműködés és a kapcsolattartás formái

• Szülői értekezlet
• Fogadóóra
• Családlátogatás
• Írásos tájékoztatás
• Nyílt napok
• Iskolai szintű előadások
• Szülők bálja
• Iskolaszék
• SZMK

7. Elvárások, sikerkritériumok

• Iskolai sportolási lehetőségek kiszélesítése.
• Kimutathatóan növekedjen, azoknak a tanulóknak a száma, akik rendszeresen sportolnak (tömegsport, sportszakkörök, egyesületek)
• Nevelői példamutatás a tanulók számára.
• Házirend szabályainak elfogadása és betartatása.
• Alkalmazzák a helyes magatartási szokásokat.
• Tanulóink kialakítják saját napirendjüket, amelyben a szabad idő hasznos eltöltése fontossá válik.
• Elfogadják társaik másságát, segítőszándékkal közelítenek feléjük.
• Prevenciós foglalkozások során elfogadó magatartást tanúsítanak.
• Elutasítják az egészséget károsító tényezőket, kerülik a veszélyhelyzeteket.
• Tudnak nemet mondani.
• A mérések- értékelések alkalmával kimutatható pozitív változás.
  

XIV. Környezeti nevelés

1.  A környezeti nevelés célja

Szem előtt tartva, hogy az egészséges ember egészséges környezetre vágyik, nevelőmunkánk szerves részének tekintjük a környezeti kultúrára, a környezetvédelemre nevelést.

Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására.

2.  A környezeti nevelés feladatai

• Tartsanak rendet szűkebb-tágabb környezetükben.
• Ismerjék a helyes megvilágítás fontosságát, törekedjenek annak betartására.
• Télen etessék a madarakat, készítsenek társaikkal közösen egyszerű madáretetőt.
• Vegyenek részt papírgyűjtésben.
• Ismerjék a szelektív szemétgyűjtés fogalmát, lehetőség esetén tartsák is be.
• Törekedjenek az újrahasznosított papírok használatára.
• Vegyenek részt a szárazelem, mint veszélyes hulladék, gyűjtésében.

• Ráhangolás az egészséges környezetre, az egészséges emberre.
• Érezzék fontosságát az állatok téli etetésének, a nemzeti parkok jelentőségének, védelmének.
• Legyenek tisztában a levegő, a víz, a talaj szennyező anyagaival, ezek káros hatásaival. Elkülönítve gyűjtsék a veszélyes hulladékot.
• Kiránduláskor környezetbarátként viselkedjenek.

• Legyenek tisztában a zajártalommal, annak megelőzésével.
• Értékeljék a házban és a ház körül végzett munkát.
• Legyenek tisztában az állat- és növényvédelem fontosságával.

3. Tevékenységi formák a környezeti nevelés terén kitűzött célok eléréséhez

Erdei iskola

Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység, amely a szorgalmi időben valósul meg. Egybefüggően többnapos tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.

Az elmúlt időszakban iskolánk tanulói rendszeresen vettek részt az ország különböző területein erdei iskolában.

Az iskolahasználók körében nagy az igény a szorgalmi időben történő ezirányu oktatásra. Az ehhez szükséges anyagi fedezetet több forrásból próbáljuk biztosítani. Lehetőség szerint évi rendszerességgel pályázatokat írunk.

Az iskola 3-4. évfolyamán a Rezi Gyermekekért Alapítvány garanciát vállalt a kétévenkénti eredi iskola költségeinek hozzájárulásához. Természetesen feltétlenül számítunk a szülői önerőre is.

Tevékenységi formák tanórán kívül:

• Évente két alkalommal szervezünk papírgyűjtést.
• Folyamatosan gyűjtjük a veszélyes hulladékot (szárazelem).
• A madarak élelemmel való ellátásáról gondoskodunk.
• Múzeumlátogatás

- Helikon Kastélymúzeum

- Georgikon Majormúzeum

- Balatoni Múzeum

• Az ÖKO iskola keretén belül nevelőink folyamatosan figyelemmel kísérik a témához kapcsolódó előadásokat, bemutató foglalkozásokat.

Tevékenységi formák szabadidőben

• Osztálykirándulásokon, nyári táborainkban kiemelt hangsúlyt kap a környezetkultúra, a környezetbarát viselkedés valamint a környezetvédelem.
• Hagyományos rendezvényünk a Madarak és fák napjáról való megemlékezés, mely programsorozatban méltó helyet kapnak azok az alkalmak, amelyek a környezeti nevelés céljait szolgálják.
• Minden tanévben figyelemmel kísérjük a rajzpályázatokat.
• Rendszeres és kedvelt tevékenységük a gyerekeknek a termésekből, természetes anyagokból készített képek, kompozíciók készítése.

XV. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái

Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése.

Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése.

A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái

• A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.
• Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat.
• A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
• A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái

• Családlátogatás
• Szülői értekezlet
• Fogadó óra
• Nyílt tanítási nap
• Írásbeli tájékoztató
• Előadások szervezése
• Közös kirándulások
• Közös lelki nap
• Közös zarándoklatok
• Plébániával közös programok

A szülők részéről elvárhatjuk

• Aktív részvételt az iskolai rendezvényeken.
• Ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz.
• Őszinte véleménynyilvánítást.
• Együttműködő magatartást.
• Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést.
• Érdeklődő, segítő hozzáállást.
• Szponzori segítségnyújtást.

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei

• Közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével. Osztály – család közös hétvége.

XVI. A Pedagógiai Program megvalósításához szükséges költségvetési feltételek

A programhoz szükséges költségek fedezetét az évenkénti állami normatív támogatás, a fenntartói hozzájárulás, az alapítványi támogatás, valamint a térítési- és tandíj határozza meg.

Részletek

Szülőkategória: Dokumentumtár

Kategória: Pedagógiai program

XI. Tanulási kudarccal küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók

Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet.

Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel.

A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését.

A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése.

1. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának folyamata

2.  A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. Intézményünk Pedagógiai Programjának, helyi tantervének összeállításkor az alábbiakat vettük figyelembe:

·         A Közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv előírásait.

·         A nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit.

·         A szülők elvárásait és az általuk nevelt tanulók sajátosságait.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai, és feladatai

·         A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.

·         A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

·         A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

·         A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.

·         Az egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

·         A fogyatékosság típusa, súlyossága.

·         A fogyatékosság kialakulásának ideje.

·         A sajátos nevelési igényű tanuló

-          életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,

-          képességei, kialakult készségei,

-          kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

·         A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.

A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket a következő dokumentumaink tartalmazzák:

·         Pedagógiai Program.

·         Minőségirányítási Program.

·         Helyi tanterv tantárgyi programjai.

·         Egyéni fejlesztési terv.
 

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára

A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára.

Ezek lehetnek:

·          Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek.

·          Speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelét segítő technikai eszközök.

Integrált nevelés megvalósulása

A sajátos nevelési igényű tanulóink eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető.

Ennek érdekében

·         Törekszünk, nevelőtestületünk minél több tagja vegyen részt továbbképzéseken, szakirányú tanfolyamokon.

·         Magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel – elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség – és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezzenek az integrált oktatásban résztvevő pedagógusaink.

·         A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait.

·         Egyéni fejlesztési tervet készítünk, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítunk.

·         Együttműködünk a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus utasításait betartjuk.

·         Törekszünk a speciális eszközök alkalmazására.

·         Felkészítjük a szülőket a sajátos nevelési igényű tanulók befogadására.

A gyógypedagógus feladatai a következők:

·          Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését.

·          Javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására

·          Figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra.

·          Együttműködik a pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait.

·          Terápiás fejlesztő tevékenységet végez.

3.  A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A mozgáskorlátozott tanuló

Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció.

A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladata

Alapelvek

A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni.

A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban.

Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában - a tanuló állapotának megfelelően - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó).

Célok

Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre.

Ennek érdekében:

·        Ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat.

·        Növelni a kudarctűrő képességüket.

·        Önállóságra nevelni őket.

Kiemelt feladatok

A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni.

A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is.

Az iskolai együttnevelés

Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelmet fordítunk a következőkre:

·        A befogadás nevelőtestületünk egyetértésével történik.

·        A mozgáskorlátozott tanulók optimális fejlődése érdekében Pedagógiai Programunkban megfogalmazódnak a speciális elvárások és a tennivalók.(eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.

A halmozottan sérült mozgáskorlátozott tanulók fejlesztése

Az épen maradt és sérült funkciók korrekciós jellegű fejlesztésével a gyermeket olyan szintre kell eljuttatni, mely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt teszi lehetővé.

Az egyéni felzárkóztató programok alapján történő fejlesztés során a domináns fogyatékossághoz igazodva, de a társult fogyatékosságból eredő korlátokra figyelve szükséges a képességek fejlesztését megvalósítani. Az egyéni fejlődést nyomon kísérő pedagógiai diagnosztizálás az alapja a fejlesztés rövidtávú céljai, feladatai és követelményei meghatározásának.
 

4.  A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét.

Ezen belül:

·        Vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0);

·      Aliglátók azok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt érzékelők,

     ujjolvasók, nagytárgylátók (vízus: fényérzés -0,1)

·      Gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1-0,33).

A látássérüléshez gyakran társulhat egyéb fogyatékosság is (pl. mozgás-, hallás- és értelmi fogyatékosság, részképesség-kiesés, autizmus).

A látássérült tanulók iskolai fejlesztése

A beiskoláztatás során két fő feladat megoldását vállaljuk:

·        Az általános, korszerű alapműveltség nyújtását.

·        A speciálisan jelentkező, a látás hiányából, a gyengénlátásból és az esetleg

     csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdését.

A látás hiánya, az aliglátás és a gyengénlátás nem csak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei (a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás) is. Mindez pszichésen megterhelő, emiatt gyakran személyiség- és szocializációs zavar is kialakulhat (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás, önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam vagy túlzott önérvényesítő magatartás, indulatosság, téves eszmék).

A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt korrigálni.

Az iskolai együttnevelés

Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelmet fordítunk a következőkre:

A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyre állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot, illetve igénybe vehető a látássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szak- és szakmai szolgáltatás.

·        Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.

A vak és a gyakorlatilag vak, aliglátó tanulók iskolai fejlesztése

A vak és az aliglátó tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók iskolai fejlesztése

A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók nevelése-oktatása során a

NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

A gyengénlátó, aliglátó tanulóknak a tanuláshoz és a mindennapi fejlesztéshez különleges technikák elsajátítása szükséges: elektronikus olvasógép, speciális optikai segédeszközök, látássérültek számítástechnikai segédeszközei, programjai használata, szükség szerint Braille írás-olvasás, tájékozódás hosszú fehér bottal stb., melyeknek ismeretanyaga az egyéni fejlesztési terv része.

A megfelelő eszközrendszer biztosítása mellett (teremvilágítás, egyéni megvilágítás, speciális tanulóasztal, tankönyvkiválasztás, speciális füzet, megfelelő íróeszköz) a követelmények mennyiségi és minőségi teljesítése a gyengénlátók egyéni adottságai szerint várható el. Ennek érdekében több gyakorlási lehetőségre és alkalmanként több időre van szükség.

A halmozottan sérült látássérült tanulók oktatása

A halmozottan sérült, vak, aliglátó, gyengénlátó tanulók nevelését-oktatását és optimális fejlesztését a gyógypedagógiai intézményeken belül működő speciális tagozatok biztosítják. A helyi tanterv kidolgozásánál a társuló fogyatékosságokra vonatkozó irányelveket együttesen kell alkalmazni. A halmozottan sérült látássérülteknél egyéni fejlesztési tervet is szükséges készíteni.

5.  A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A hallássérült tanuló

A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes

személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős

részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is

eltérhet.

A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése

A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg.

 A hallássérült tanulók iskolai együttnevelése

A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.

A hallássérült tanulók iskolai együttnevelésének alapja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye.

Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre:

·            A pedagógiai programunk, illetve tantervünk része az a tananyag és követelmény, értékelési mód, melyet a hallássérült gyermek speciális fejlesztése igényel.

·            Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez.

·            Az értékelés része olyan követelmény, mely a tanuló sérülését figyelembe véve, halló társaival azonos szinten vagy módon teljesíthető. Az értékelésnél figyelembe vesszük az egyéni fejlesztési terv követelményeit.

Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl. audiológiai gondozás).

A NAT alkalmazása a hallássérült (siket és nagyothalló) gyermekek nevelésében

A hallássérült tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. A súlyos fokban hallássérült és nyelvi kommunikációjukban nagyfokú elmaradást mutató hallássérült gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy a bevezető és a kezdő szakasz hosszabb idősávban - teljesítésére hat tanév javasolt - szerveződjön.

·            Az olvasás technikájának kialakítása.

·            Az írás technikájának kialakítása.

·            A tudatos anyanyelvtanulás előkészítése.

A fejlesztés kiemelt feladatai

·            A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, nyelvi formáinak elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében.

·            A magyar nyelvnek megfelelő beszédmód komplex, folyamatos fejlesztése.

·            A beszédhallás, az érthető artikuláció intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában.

·            A tehetségre utaló személyiségjegyek feltárása és gondozása.

·            Valamennyi kommunikációs csatornán a szövegértés és mondanivaló kifejezésének fejlesztése.

·            A továbbtanulás, a szakmaszerzés ismereteinek, lehetőségének alapozása, kitekintés a munka világára.

A halmozottan sérült siket tanulók fejlesztése

A halmozottan sérült siket tanulók másik csoportjában a különböző fokú értelmi fogyatékosság jelent súlyos akadályozottságot a pszichés fejlődés egészében, a kognitív területeken, továbbá a nyelvi és más kommunikációs lehetőségek kialakulásában. Fejlesztésük a súlyosan hallássérült és az értelmi fogyatékos tanulók lehetőségeinek, módszereinek figyelembevételével történik.

A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztése

Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával.

A nagyothalló gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy a bevezető szakasz hosszabb idősávban - teljesítésére két tanév javasolt - szerveződjön, de az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterve alapján a későbbiekben is sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb időtartamban történő feldolgozására.

A halmozottan sérült nagyothalló tanulók fejlesztése

A halmozottan sérült nagyothalló tanulók nevelési, oktatási lehetőségeit alapvetően befolyásolja a társult fogyatékosság jellege és súlyossága, ezért az iskolai fejlesztés elveit és szakaszait - valamennyi érintett fogyatékossági terület pedagógiai és rehabilitációs feltételeinek biztosításával - a helyi tantervekben kell meghatározni. A helyi tantervben a tartalmaknak, a továbblépés feltételeinek meghatározásánál a testi, érzékszervi fogyatékosság tényét figyelembe kell venni, szükség esetén az iskolai oktatás egyéni fejlesztési terv alapján történhet. Az egyéni felzárkóztató programok alapján történő fejlesztés során a domináns fogyatékossághoz igazodva, de a társult fogyatékosságból eredő korlátokra figyelve szükséges a képességek fejlesztését megvalósítani. Az egyéni fejlődést nyomon követő pedagógiai diagnosztizálásra alapozva fogalmazhatók meg a fejlesztés rövidtávú céljai, feladatai, követelményei.

A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók iskolai fejlesztése

A tanulók e csoportja esetében a sajátos nevelési igény a hallássérülés bekövetkezésének idejétől jelenik meg. Oktatásuk NAT-hoz való viszonyát alapvetően az iskolánk helyi tanterve, hallássérülésükből következő sajátos egészségügyi és speciális pedagógiai igényük szabályozza.

Pedagógiai, valamint egészségügyi célú rehabilitációjukat az alábbiak figyelembevételével tervezzük:

·            A hallókészülék használatára szoktatás.

·            A hallásmaradvány kondicionálása.

·            A meglévő beszédállapot fenntartása (megőrzése) és fejlesztése.

·            A szájról olvasás készségének kiépítése, fejlesztése.

·            A módosult életvitel elfogadtatása, a harmonikus személyiség erősítése.

6. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.

Enyhe értelmi fogyatékos tanulók beintegrálása esetén a nevelésükhöz szükséges feltételeket biztosítjuk:

·            A fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása.

·            Speciális tanterv, tankönyv és más segédletek.

·            A szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése

A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködésére alapozunk. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is bevonunk a fejlesztő munkába.

7.  A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában.

A halmozottan beszédfogyatékos tanuló

A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva.

A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai

fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai

A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése - általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával - indokolt lehet.

 Logopédiai egyéni és csoportos terápia a leggyakoribb kórformák esetében

A beszédfogyatékos tanuló - függetlenül attól, hogy az iskolai nevelésben, oktatásban integráltan vagy szegregáltan részesül-e - az iskolai oktatás keretében, annak részeként vesz részt a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek.

8. Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő (autisztikus) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az iskoláskor eléréséig - vagy tovább - kezeletlenül maradt fejlődési zavar és szélsőséges viselkedésformák gyógyító és fejlesztő célú ellátása a gyermek növekedésével egyre nehezebbé válhat, bár a nevelhetőség, taníthatóság időszaka belenyúlik a felnőttkorba, így sosem túl késő a fejlesztést elkezdeni. Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg.

A halmozottan sérült autisztikus tanuló

Az autizmus-spektrumzavarok gyakran társulnak egyéb problémákkal, amelyek az ellátási szükségletet, taníthatóságot és a gyermek jövőjére vonatkozó előjelzéseket jelentősen befolyásolják.

Ezek lehetnek:

·              Értelmi fogyatékosság (mint a leggyakoribb társuló fejlődési zavar).

·              Beszéd-, érzékszervi, mozgás- vagy egyéb fogyatékosság.

·              Viselkedésproblémák (főleg, ha azok súlyosak, pl. agresszió, önbántalmazás).

Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet

·              A megfelelő szintű vizuális információ általában jól értelmezhető.

·              Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás.

·              Jó mechanikus memória.

·              Megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témáknál kiemelkedő koncentráció, kitartás.

·              Egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken - pl. szó szerinti tanulás, nem szöveges számtan, földrajz, zene - viszonylag jó képességek.

Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során

·              Az érzékszervi ingerfeldolgozás zavarai (hallás, látás, fájdalom stb.).

·              Figyelemzavar gyakorisága.

·              Az utánzási képesség kialakulásának hiányosságai.

·              A szóbeli kérések, közlések félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes utasítások esetén.

·              Képességek, ismeretek önálló változatos alkalmazásának hiánya (még beszédhasználatban is).

·              Gyermekközösségben áldozattá, illetve bűnbakká válás, más esetekben szociálisan a helyzetnek nem megfelelő viszonyulás a kortársakhoz.

·              Szabadidőben passzivitás, kudarcokból eredő viselkedésproblémák megjelenése.

·              Félelmek, fóbiák, szorongás.

 Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében

A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség- és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon és a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével.

Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása.

A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.).

A speciális fejlesztés szervezési feltételei

A fejlesztés formái

·            Speciális csoportban: egyéni és kiscsoportos formában.

·            Többségi iskolában integráltan.

Speciális csoportsajátosságok

A szükséges pedagóguslétszám függ a csoportlétszámtól, a csoporttagok közti hasonló szükségletektől, az egyéni fejlesztési szükséglettől és a viselkedésproblémák súlyosságától, gyakoriságától.

Törekedni kell a csoport homogenitására. Az egyéni fejlődési eltérések az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a viselkedésproblémák jellege szerint további csoportbontást tehetnek szükségessé.

Az autisztikus gyermekek integrációja

A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autisztikus gyermek javát szolgálja. A mérlegelés jellemzően a harmadik szakaszban nevelt tanulók egy részénél reális. Az integráció szükségességének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak.

A tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, enyhe fokú autisztikus fogyatékosság, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák.

A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására.

Az iskola részéről

·        Speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens.

·        Jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv.

·        Speciális eszközök, módszerek és környezet.

·        Együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal.

·        A befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása.

·        Szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás.

9. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek.
Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak:

·          Általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra.

·          Fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget.

·          Gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.

·          Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat.

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott tanulók iskolai fejlesztése

A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik.

A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat:

·          Az egészséges énkép és önbizalom kialakítása.

·          A kudarctűrő-képesség növelése.

·          Az önállóságra nevelés.

A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai

Diszlexia, diszgráfia

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés.

A fejlesztés célja:

Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

Diszkalkulia

A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem.

A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar

Hiperkinetikus zavarok

Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat.

Magatartási zavarok

Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás.

A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:

·          A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére.

·          Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében.

·          A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.

·          Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.

·          A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

A NAT alkalmazása

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

Kiemelt fejlesztési feladatok

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat.

Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére.