V. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és

szorgalmának ellenőrzése és értékelése, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

 

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, félévkor és tanév végén, illetve év elején az ismétlés után a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:

  • A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik.
  • Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában:

  • Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
  • A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

  • Az első évfolyamon minden tantárgy esetében félévkor és tanév végén csak szöveges értékelést alkalmazunk.
  • A második évfolyamon minden tantárgy esetében félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. A második félévben, és tanév végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét minden tantárgy esetében osztályzattal minősítjük.
  • A harmadik, negyedik, ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.
  • A második évfolyamon az év végi, harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
  • A 2010/2011. tanévben az első, második, harmadik, negyedik évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk.

 

A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

 

·         KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

·         JÓL TELJESÍTETT

·         MEGFELELŐEN TELJESÍTETT

·         FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

 

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:    

      

            jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

 

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

 

                                    

 

Teljesítmény

 

Érdemjegy

 

      0-33 %

 elégtelen (1)

    34-50 %

 elégséges (2)

    51-75 %

 közepes (3)

    76-90 %

 jó (4)

    91-100 % 

 jeles (5)

 

 

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén, a második évfolyamon félévkor az osztályfőnök szövegesen minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatokról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

 

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

 

Példás (5) az a tanuló, aki:

  • a házirendet betartja,
  • a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,
  • kötelességtudó, feladatait teljesíti,
  • önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,
  • társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, tisztelettudó,
  • az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,
  • óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,
  • nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

 

Jó (4) az a tanuló, aki:

  • a házirendet betartja,
  • tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,
  • feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,
  • feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,
  • az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,
  • nincs írásbeli intője vagy megrovása.

 

Változó (3) az a tanuló, aki:

  • az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,
  • a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,
  • feladatait nem minden esetben teljesíti,
  • előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,
  • a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,
  • igazolatlanul mulasztott,
  • osztályfőnöki intője van.

    

Rossz (2) az a tanuló, aki:

  • a házirend előírásait sorozatosan megsérti,
  • feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,
  • magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,
  • társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,
  • viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,
  • több alkalommal igazolatlanul mulaszt,
  • több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

     

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

 

A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén, a második évfolyam első félévében az osztályfőnök szövegesen minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

 

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

 

Példás (5) az a tanuló, aki:

  • képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,
  • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,
  • a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,
  • munkavégzése pontos, megbízható,
  • a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,
  • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza

 

Jó (4) az a tanuló, aki:

  • képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,
  • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,
  • a tanórákon többnyire aktív,
  • többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,
  • taneszközei tiszták, rendezettek.

 

Változó (3) az a tanuló, akinek:

  • tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,
  • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,
  • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,
  • érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,
  • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

 

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

  • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,
  • az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,
  • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,
  • feladatait többnyire nem végzi el,
  • felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,
  • a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,
  • félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

 

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái

·         Szaktanári dicséret.

·         Hitoktatói, lelki vezetői dicséret.

·         Napközis nevelői dicséret.

·         Osztályfőnöki dicséret.

·         Igazgatói dicséret.

·         Nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

  • szaktárgyi teljesítményért,
  • példamutató magatartásért,
  • kiemelkedő szorgalomért,
  • közösségi munkáért,
  • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Azt a tanulót, aki

  • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
  • vagy a házirend előírásait megszegi,
  • vagy igazolatlanul mulaszt,
  • vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

 

Az iskolai büntetések formái

  • szaktanári figyelmeztetés,
  • napközis nevelői figyelmeztetés,
  • osztályfőnöki figyelmeztetés,
  • osztályfőnöki intés,
  • osztályfőnöki megrovás,
  • igazgatói figyelmeztetés,
  • igazgatói intés,
  • igazgatói megrovás,
  • tantestületi figyelmeztetés,
  • tantestületi intés,
  • tantestületi megrovás.

 

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben  - a vétség súlyára való tekintettel -  ellehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

 

 

VI. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása

 

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvénysülnek:

A házi feladat évfolyamonként a tantervi követelményekhez igazodik. Mindenkor a tanóra anyagának elsajátítását, elmélyítését, begyakorlását szolgálja.

A házi feladat a tantárgy jellegétől függően írásbeli és/vagy szóbeli, esetenként szorgalmi többletfeladat vagy gyűjtőmunka.

A házi feladat az órán feladott anyag gyakorlása, azt minden esetben javítani kell.

A szóbeli házi feladat elősegíti a szókincs bővítését, s a szóbeli kifejezőkészséget fejleszti.

A szorgalmi feladat és a gyűjtőmunka a többletterhet is elbíró tanulók önkéntes vállalása: a kreativitást fejleszti, s az önállóság fejlesztését szolgálja.

A házi feladatnál figyelembe vesszük a tanulók képességeit, ezért a differenciált házi feladat lehetőségeit kihasználjuk.

A tanítási szünetekre és hétvégére adott házi feladat a felzárkóztatást és a tehetséggondozást szolgálja.

 

VII. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

 

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket az alsós munkaközösség és szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

·         A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!

·         Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

·         A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

 

VIII. Tanulói jogviszony

 

Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg  - az iskola profiljába illő minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

  • A gyermek születési anyakönyvi kivonatát.
  • A szülő személyi igazolványát.
  • A gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt).
  • A nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta).
  • Szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

  • A tanuló anyakönyvi kivonatát.
  • A szülő személyi igazolványát.
  • Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt.
  • Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének figyelembe vételével, az iskola igazgatója dönt.

A tanulói jogviszony a 8. osztály sikeres befejezésével szűnik meg. Alsóbb évfolyamokon a tanulói jogviszony megszűnéséhez a szülő írásbeli kérelme szükséges.

 

1. A tanulói jogviszony megszűnése

A Közoktatási Törvény 75. §-a alapján a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti, szülői kérésre a tantestület jóváhagyásával 18 éves korig megmaradhat a tanulói jogviszony.

A tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanulót más iskola átvette, az átvétel napján.

A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni.

A tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad – a bejelentés napján.

Az iskola egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

Kizárás fegyelmi határozattal, ha a kötelező foglalkozásokról a törvényben meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

A tanuló tanulmányai folytatására egészségileg alkalmatlanná vált.

Halálozás esetén.

Az iskolai végzettséget a bizonyítványban és az anyakönyvben rögzítjük.

 

IX. A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatások

 

 

1. Szakkörök

A szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembe vételével a nevelőtestület javaslata alapján indítunk. A szakkörbe való jelentkezést a szakkörvezető az osztályfőnökkel történő megállapodással indítja be. A szakkörön való részvétel egész évre szól.

 

2. Korrepetálások

A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése, így az alapkészség tárgyak tantervi követelményei teljesítése: - felzárkóztatás.

Az alsó tagozat korrepetálása órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történik.

A felső tagozatos tanulók részére a szaktanárok által kijelölt időpontban tartunk korrepetálást, és a szaktanárok által megnevezett tanulóknak a részvétel kötelező.

 

3. Tanulmányi kirándulás

Évfolyamonként a tananyaghoz kapcsolódóan a szülők igényeit figyelembe véve szervezik az osztályfőnökök és a szaktanárok a tanulmányi kirándulásokat.

 

4. Napközi otthon

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – a szülők igénye alapján – iskolánkban tanítási napokon a délutáni időszakban kettő napközis csoport működik az 1-4. évfolyamon és az 5-8. évfolyamon. A nyári tanítási szünetben összevont napközis-otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők gyermekeik számára igénylik.

 

5. Könyvtár, Internet használat

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Diákjaink 100 %-a beiratkozott a könyvtárba. A tantervi követelményeket a könyvtárban tartott órákkal biztosítjuk. A számítástechnika szaktanterem ad lehetőséget tanulóink részére az Internet használatára.

 

6. Sportkör

Az iskola minden tanulója automatikusan tagja az iskolai sportkörnek, részesül a mindennapos testnevelésben, testnevelési órákon, tömegsport órákon és a szakkörökön. A tanulók nyári elfoglaltságainak biztosítására táborozásokat szervezünk, ezekre jelentkezhet a megjelölt korcsoportból bárki, aki vállalni tudja a felmerülő költségek fedezését.

 

7. Hit és vallásoktatás

Az intézményben a területileg illetékes, bejegyzett katolikus egyház – az iskola nevelő és oktató tevékenységével együttműködve – hit- és vallásoktatást szervez. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára kötelező. Az egyes rendezvényekre meghívjuk a különböző keresztény egyházak képviselőit.

 

8. Étkezés

Az étkezést az intézmény tanulói és dolgozói részére az Önkormányzat Konyhája biztosítja. Egy hónapra előre készítik el az étlapot az igazgató jóváhagyásával. A napközisek napi háromszori, a menzások napi egyszeri étkezést kapnak. A térítési díjakat havonta előre jelzett időpontban az iskolatitkár szedi be.

 

 

X. Az iskolai élet munkarendje

 

1. Általános munkarend

Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától 16 óráig tart nyitva. A szülői értekezlet és a fogadóóra időpontja ettől eltérhet.

Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.

A reggeli ügyelet 7.30 órakor kezdődik és 8.00 óráig tart.

Az iskola ajtaját 7.30-kor nyitjuk, 7.45-kor zárjuk. Eben az időben kell a diákoknak az iskolába érkezniük. Amennyiben három alkalommal késik a tanuló az igazolatlan órát von maga után. Az igazolatlan órák utáni következményeket a Házirend tartalmazza.

A tanítás kezdete 8.00 óra. A tanítási óra 45 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a Házirend határozza meg.

Az iskolai tanulók részére az étkezést – külön beosztás szerint – 12 és 14 óra között kell lebonyolítani.

Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg.

A szorgalmi idő előkészítése augusztus 21-től kezdődik, és augusztus 31-ig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javítóvizsgákat.

 

 

XI. Iskolahasználók az iskolai közéletben

 

1. Diákönkormányzat ( DÖK ) szervezete és működése

A diákönkormányzat szervezeti felépítése

·         Tanulóközösségek

Az iskola tanulói közül 4. osztálytól osztályonként két fő képviselőt választanak, akik képviselik az őket választó tanulóközösségeket a diákönkormányzat ülésein, iskola vezetőségében, illetve tájékoztatják megválasztóikat az iskolai vezetőség tevékenységéről, az aktuális feladatokról.

·         A diákönkormányzat vezetősége

A diákönkormányzat vezetőségét a diákönkormányzat tagjai egyénileg titkos szavazással választják meg.

A diákönkormányzat vezetősége tíz főből áll.

A vezetőség tagjai közül a következő tisztségviselőket választja meg:

      elnök

      elnökhelyettes

      iskolai ügyelet felelőse

      tisztasági pontozás felelőse

A diákönkormányzat diákvezetője a vezetőség elnöke.

·         Képviselet, kapcsolattartás

A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásban a diákönkormányzatot segítő pedagógus (a tantestület által erre a feladatra megbízott nevelő) képviseli.

 

A diákönkormányzat célja, feladata

·         Az iskola gyermek-önkormányzati szerve.

·         Feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.

·         A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

·         A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében, azok végrehajtásában

-          iskolai ügyelet

-          tisztasági verseny

-          tanulmányi munka

-          túrák, kirándulások szervezése

-          kulturális programok szervezése (színházlátogatás, Ki Mit Tud?)

-          faliújság gondozása

-          iskolaújság szerkesztése

-          iskolarádió

-          társadalmi munka akciókat szervez (hasznos anyaggyűjtés)

-          az iskola hagyományos rendezvényeinek segítése (Farsang, Gyermeknap)

-          diákközgyűlés összehívása

A diákönkormányzat tagjainak jogai, kötelességei

·         Joga

-          Az intézmény éves programjához a gyermekek javaslatainak összegyűjtése,

-          Ajánlás a házirend összeállításában,

-          Véleményezési joga van a tanulók nagyobb közösségét érintő valamennyi kérdésben,

-          Véleményezési joga van a tanulókat érintő pénzeszközök – közösségi jövedelmek – felhasználásában.

·         Kötelessége

-          A rendszeres részvétel a diákönkormányzat ülésein,

-          Javaslatok továbbítása,

-          Kapcsolattartás a nevelőtestülettel.

Vélemények javaslatok továbbításának fórumai

-          osztályfőnöki órán,

-          Diák-önkormányzati ülésen,

-          a nevelőtestület értekezletein.

 

XII. A pedagógiai program érvényességével, módosításával,

nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

 

1.   A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2009. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

 

2.    A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

A munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

 

3.    A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

-          Az iskola igazgatója.

-          A nevelőtestület bármely tagja.

-          A nevelők szakmai munkaközösségei.

-          A szülői munkaközösség.

-          Az iskola fenntartója.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

 

4.   A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg nyomtatott vagy elektronikus formában:

 

-          Az iskola fenntartójánál.

-          Az iskola honlapján.

-          Az iskola irattárában.

-          Az iskola könyvtárában.

-          Az iskola nevelői szobájában.

-          Az iskola igazgatójánál.